Aktualitások

A Szlovák Püspökkari Konferencia pásztorlevele a Szentatya, Ferenc pápa, szlovákiai látogatásának alkalmából

Drága Testvéreink!

Társadalmunk már több mint egy éve a világjárvány árnyékában él, amely az élet minden területén félelmet okoz. Tudat alatt azt kérdezgettük: mikor érkezik már valamilyen jó hír, amely örömet szerezne, buzdítana, amely egyesítené az egész társadalmat?

Ezekben a napokban megérkezett a jó hír: a Szentatya, Ferenc pápa, szlovákiai látogatásra készül. Elfogadta a meghívást, amelyet a Szlovák Köztársaság elnöke, valamint az összes szlovákiai püspök az egész Egyház nevében nyújtott át neki. Erre az állami és pasztorációs látogatásra közvetlenüla Budapesten tartott Eucharisztikus Világkongresszus után kerül sor, amelyen Ferenc pápa szeptember12-én személyesen részt vesz.

Ezekben a napokban a következő hírt kaptuk: Szentatyánk, Ferenc pápa, készül ellátogatni Szlovákiába. Elfogadta azt a meghívást, amelyet összes püspökünk a szlovákiai Katolikus Egyház nevében, az államfő, valamint Szlovákia kormánya intézett hozzá.

Az utolsó pápalátogatásra Szlovákiában 18 évvel ezelőtt került sor. Akik akkor születtek, most lépik át a felnőtté válás küszöbét. Az akkori politikai vezetők, akik a ma már Szent II. János Pált fogadták, időközben átadták a stafétabotot egy új nemzedéknek. Az egész társadalom fejlődésen ment keresztül és továbbra is változik, egyre növekvő ütemben.

A várakozás jegyében tegyük fel, testvérek, a kérdést: hogyan akarjuk fogadni 2021-ben eztaz egyedülálló vendéget, a Katolikus Egyház fejét, a több mint egy milliárd háromszáz millió katolikus lelkiatyját? Gondolkodjunk el azon, vajon mit tudunk felmutatni a Szentatyának a látogatása alkalmából,valamint mit tudunk megmutatni az egész világnak, amely figyelemmel kíséri külföldi útjait? Milyen ma Szlovákia a valóságban? És milyennek szeretnénk látni a jövőben?

Egy olyan ország vagyunk, amely jogosan büszke ősrégi keresztény gyökereire. Olyan ország vagyunk,amely lelkileg összeköti a Nyugatot a Kelettel, a római katolikusok és görögkatolikusok egységében. A hithirdetők, nyelvújítók, misszionáriusok, vértanúk, disszidensek … ezek mind a szlovákiai egyházhoz és Szlovákia polgáraihoz tartoznak. Történelmünk a Katolikus Egyház nélkül más lenne. Ezt hangsúlyozta a látogatásai alkalmából Szent II. János Pál.

Egyúttal egy olyan ország vagyunk, ahol helye és szellemi feladata van a pravoszláv egyháznak és a reformációban született közösségeknek is. Olyan ország vagyunk, amelynek vallási hagyományaihoz az ősrégi zsidó hitközség is tartozik. Olyan ország vagyunk, ahol növekszik a szekuláris, hit nélküli társadalmi réteg is, amely a közéletben az összes polgár javát keresi.

Szentatyánk, Ferenc pápa, ehhez a közösséghez fog szólni. A „Patris corde” kezdetű apostoli levelében, amelyet Szent Józsefnek, az egész Egyház védőszentjévé történt 150 évvel ezelőtti kihirdetése alkalmából irt, nemrég felhívta a figyelmünket arra, hogy a Jóisten Szent Józsefnek, a Szent Család oltalmazójának atyai szívére bízta Jézust, az Isten Fiát, és a legszentebb nőt, Szűz Máriát.

Próbáljunk egy kicsit elgondolkodni ezen a hit fényében. Szent József, az Egyház védőszentje és a hivő férfiak példaképe, példás életével Jézushoz vezet minket. Igaz és gondos ember volt. Figyelmesen hallgatta Isten szavát és szerinte cselekedett. Ezen az úton mindig vele haladt menyasszonya és felesége, Mária. A bizánci Akatiszt a Legszentebb Istenszülő Szűz Máriához himnuszban „szeplőtelen Jegyesnek” nevezikőt. A nagy költő, Dante, gyönyörűen mondja, hogy „Szűz és anya volt, fiának a lánya, alázatos és nagyobb minden teremtménynél…”, „mivel az Alkotója is Belőle alkotódik”. Az Istenszülő csodálatosan nyitottá tesz minket hitünk titkaira.

A Szűzanyát Jézus követése egészen a keresztig vezette el. Ott értette meg teljes mértékben Simeonnak a fájdalmak tőréről szóló próféciáját, amely átjárja az ő szívét. A haldokló Jézus éppen ott adta őt nekünk anyául. Innét kezdve a gyermekeinek neveznek minket, mi pedig őt Fájdalmas Anyának. Szlovákiának ő a fővédőszentje immár nemzedékek hosszú során keresztül.

Szűz Mária és Szent József tehát Jézushoz vezetnek minket. Általuk ismerhetjük fel a jelenlétét életünkben, szívünk legmélyebb vágyaiban. Annak az Istennek a megismerésére vezetnek minket, aki emberré lett, hogy mi Isten gyermekeivé válhassunk.

Mária és József erre az útra meghívnak mindenkit – mind az egyéneket, mind a családokat, mind egész közösségünket. Ezen az úton szeptemberben csatlakozik hozzánk és személyesen is buzdítani fog minket Ferenc pápa.

Örömmel fogadjuk őt! Várjuk figyelmesen a szavait azzal a készséggel, amely a Szentatyát megilleti. Nem csak azért, mert egy közkedvelt pápa, hanem azért is, mert ő korunk Péterje, az a Szikla, amelyre Jézus az Egyházát építette, amelyen a pokol kapui nem vesznek erőt, mert Péter utódainak hosszú sorában éppen ő az, akinek a feladata „hogy megerősítse testvéreit” (vö. Lk 22,32).

Nagy szükségünk van a hitnek erre a megerősítésére és elmélyítésére. Ne maradjunk a felszínen. A következő hónapokat használjuk fel arra, hogy megnyissunk a szívünket és elménket. Vegyük kézbe a Szentírást. Olvassunk és érdeklődjünk Jézusról. Lapozzunk bele Ferenc pápa írásaiba is, hisz mindegyik megjelent már magyarul is. Jobban megismerhetjük belőlük azt, aki eljön hozzánk. Sok mondanivalója van nekünk. Készüljünk fel arra, hogy üzenetét minél jobban megértsük és a látogatásából minél többet meríthessünk.

Már most örülhetünk annak, hogy a Szentatyának ez a látogatása és buzdítása kiszakíthat minket a rossz hírek sorozatából, a belefáradásból, bizalmatlanságból, elkedvetlenedésből. A Szentatya segítsen bennünket abban, hogy tegyük félre és fejezzük be az értelmetlen vitákat. Segítsen abban, hogy legyőzzük a félelmeinket. Egyesítse egész társadalmunkat. Forrasszon eggyé bennünket, főképpen pedig irányítsa figyelmünket a Szentháromság egy Isten felé – az Atya, a Fiú és a Szentlélek felé – valamint azevangéliumi értékek és az örömhír felé, amelyek minden embernek szólnak (vö. Lk 2,10).

Ez nekünk, a püspököknek az óhaja számotokra, kedves hívek, ugyanakkor ezt kívánjuk az egész társadalomnak is a következő hetekre és hónapokra, a Szentatya látogatásának előkészületi idejére.

Ennek az értékes látogatásnak a várakozásában áldásunkat adjuk rátok:

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Püspökeitek