Bűnbánat szentsége

A bűnbánat szentségéről és a szentgyónásról néhány szóban

Ahogy a tékozló fiú történetében olvassuk (Lk 15), az Atyaisten irgalma és Krisztus kegyelme határtalan: mindig keresi, hívja, várja az eltévedt bárányt. Isten maga vágyik arra, hogy megbocsásson és tékozló gyermekét újra magához ölelje.

Ahhoz azonban, hogy az ember részese legyen e bocsánatnak, szükséges, hogy szívből megbánja bűnét, – amennyire lehet – jóvátegye az okozott kárt, megvallja az Egyház papja előtt bűnét, és kérje, hogy az a Krisztustól kapott felhatalmazás alapján megadja neki a feloldozást. Ha ezt megkapta, újra az Úr asztalához járulhat, mint az Egyház teljes jogú tagja, hiszen szívében újra ott lakozik az a szeretet, amelynek kifejezője az Úr vacsorája.

Bűnbánati imádságom

Uram, előtted van egész életem.

Jól ismered.

Add átéreznem annak fájdalmát, hogy kevés szeretet van bennem, s hogy felebarátomat nem a Te parancsod szerint szeretem.

Adj, kérlek, őszinte bánatot, hiszen nem élek osztatlan szívvel Belőled.

Nyisd meg szívemet, hogy felismerjem és elfogadjam, hogy bűnös vagyok.

Kemény szívem helyett adj megtört, megszaggatott szívet, hogy belássam minden igaztalan tettemet, amit Ellened elkövettem.

Ámen.

Mikor szükséges a szentgyónás?

A bűnbánat szentségéhez járulni, gyónni akkor szükséges, ha valakinek lelkét súlyos vagy halálos bűn – nagy dologban tudva és akarva elkövetett rossz – nyomja. Az ember számára az a legveszedelmesebb, ha elhiteti magával, hogy a rossz jó, a bűn természetes, a lanyhaság valójában józanság, a közönyösség alapvetően okosság. Életbevágóan fontos, hogy belássuk: a rossz az rossz, de Isten jóságában bocsánatot nyerhet! A jó gyónás találkozás Krisztus irgalmával, és igaz öröm forrása: bocsánatot kapva, megtisztulva újra nekiindulunk az útnak, Jézus nyomában.

Ugyanakkor Isten bocsánatának feltétele az egymásnak való megbocsátás. Jézus ezt ismételten hangoztatta: „Ha megbocsátjátok az embereknek, amit vétettek ellenetek, mennyei Atyátok is megbocsát nektek. De ha nem bocsáttok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket.” (Mt 6,15) Aki tudja, mennyire rászorul ő maga is Isten irgalmára, maga is irgalmas lesz mások iránt, hisz minden nap imádkozza: „bocsásd meg a mi vétkeinket”.

Fontos, hogy a bűnbánat szentségéhez való járulást alapos készület előzze meg:

– Csendes személyes imában Istent helyezem a középpontba: Őérte, szeretetéért bánom meg bűneimet. Hasznos ilyenkor a keresztet magunk elé helyezni, vagy egy szentírási részt felolvasni Isten szeretetéről és azon elmélkedni.
– Ezután vizsgáljuk meg életünk minden vonatkozását, rétegét, kapcsolatát és gyűjtsük össze bűneinket. Érdemes egy jó “lelkitükröt” alkalmazni, ami segít életem áttekintésében.
– Végül imádsággal kérjem az erőt és az őszinteséget szentgyónásomhoz. Imádkozom gyóntatómért, hogy Isten megmutassa rajta keresztül azt, amit nekem üzenni akar.

Imádság szentgyónásra készülve

Uram, Istenem! Ha igaznak tartom magam, te nem tudsz nekem semmit sem ajándékozni. Ha el akarom magammal hitetni, hogy tökéletes vagyok, elzárom magamat kegyelmi ajándékaidtól. Ha elégedett vagyok önmagammal, te nem tudsz jobbá tenni. Ha őszinte vagyok magamhoz és beismerem előtted bűneimet, te megajándékozol engem a bocsánattal és az üdvösséggel. Uram, adj szívembe őszinte bűnbánatot, hogy irgalmad felemeljen. Nevelj engem arra, ne az emberek tetszését keressem és ne tőlük várjam az elismerést, hanem neked engedelmeskedjek, s méltó legyek arra, hogy gyermeked vagyok. Hiszek, Uram, erősítsd bennem a hitet!

A szentgyónás menete

Gyónó: Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Pap: Mindörökké. Ámen.
A gyónó keresztet vet és mondja: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. Gyónom a Mindenható Istennek, és Isten helyett neked, lelkiatyám, hogy utolsó gyónásom óta ezeket a bűnöket követtem el. Utoljára (ekkor és ekkor) gyóntam. Bűneim azóta, hogy…

A pap tanácsaival segít, majd megszabja az elégtételt.
Gyónó elmondja a bánatimát: Teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal a Jó Istent megbántottam. Erősen fogadom, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, és a bűnt elkerülöm.
Pap a feloldozás szavait mondja: Isten, a mi irgalmas Atyánk, aki Szent Fiának kereszthalála és feltámadása által kiengesztelte önmagával a világot, és kiárasztotta a Szentlelket a bűnök bocsánatára, az Egyház szolgálata által bocsásson meg neked, és adja meg a békét! És én feloldozlak téged bűneidtől az Atya, és a Fiú † és a Szentlélek nevében.
Gyónó: Ámen.
Pap: Magasztaljuk Istent, mert jóságos hozzánk!
Gyónó: Mert örökké szeret minket.
Pap: Isten megbocsátotta bűneidet. Menj békével!
Gyónó: Istennek legyen hála.

LELKITÜKÖR GYEREKEKNEK

Mikor gyóntam utoljára? Ha régen történt: miért maradt el ilyen sokáig?

1. Uradat, Istenedet imádd, és csak Neki szolgálj! − Imádkozom-e reggelente? (Eltervezem-e, hogyan fogom mai napon Istent és embertársaimat szolgálni?) − Imádkozom-e esténként? (Hálát adok-e a napért? Végzek-e lelkiismeret-vizsgálatot?) − Figyelmesen imádkozom?

2. Isten nevét hiába ne vedd! − Káromkodtam? (Isten és a szentek nevét ejtettem-e ki átkozódó, csúnya szavak kíséretében? – Milyen gyakran?) Használok-e trágár szavakat? Üvöltés, kiabálás? − Szoktam-e emlegetni Isten nevét fölöslegesen, tiszteletlenül? − Esküdöztem fölöslegesen? – Szent dolgokkal tréfálkoztam-e? Gúnyoltam-e más hitét, szokásait, bőrszínét, származását?

3. Az Úr napját szenteld meg! − Vasárnap, ünnepnap mulasztottam-e szentmisét? (Hanyagságból? Hányszor?) − Szentmisén szeretettel vettem-e részt, figyelmesen? − Pihenésre és ünneplésre fordítottam-e a vasárnapot és az egyházi ünnepeket? − A bűnbánati napokon (péntekenként, hamvazószerdán) szoktam-e valamit tenni Isten iránti szeretetből? (Ha elfelejtettem, pótoltam-e más napon?) Megtartom-e a kötelező böjtöket? (Nagyböjt pénteki hústilalom.)

4. Atyádat és anyádat tiszteld! − Tisztelem-e szüleimet? Engedelmes vagyok-e, szót fogadok-e nekik? Próbálok-e örömet szerezni nekik? − Tisztelettel beszélek szüleimmel, tanítóimmal vagy van,hogy feleselek, szemtelen vagyok? − Tisztelem-e az idősebbeket? (Iskolában, utcán, stb?) 5. Ne ölj! − Szoktam-e verekedni, durváskodni, gúnyolódni, csúfolódni? – Másoknak fájdalmat okozni? (Ha megbántottam valakit, próbáltam-e jóvátenni?) − Vigyázok-e egészségemre? Betartom-e a közlekedési szabályokat? − Csábítottam-e mást bűnre? − Tartottam haragot? − Nem vittem-e túlzásba tv nézést, videót, számítógépezést, szórakozást, úgy, hogy rabjává tesz, vagy emiatt elmaradt a kötelességem?

6. Ne paráználkodj! − Paráználkodtam-e? – Gondoltam, beszéltem-e tisztátalant? − Néztem, olvastam-e szándékosan ilyet? − Cselekedtem-e tisztátalant?

7. Ne lopj! − Vettem-e el olyat, ami nem az enyém? (Visszaadtam-e már?) − Vigyáztam-e magam és mások holmijára, értékeire? − Felelősnek érzem-e magam a közösség javaiért? (Iskolában, utcán, járművön?) − Nem „lopom-e” az időt? – Becsülettel végzem-e kötelességeimet? (Tanulás, munka, hittan?) − Voltam-e lusta?

8. Ne hazudj! Mások becsületében kárt ne tégy! − Hazudtam? – Okoztam-e ezzel másnak kárt? − Rágalmaztam? (Fogtam-e másra olyat, ami nem igaz? Jóvátettem-e ezt?) − Megvédtem-e más becsületét, ha tehettem?

9-10. Embertársad házastársát ne kívánd! Se más egyebet, ami az övé, ne kívánd! − Irigykedtem-e? (Más értékeire, tehetségére, gazdagságára stb.?) − Szívesen adtam-e rászorulóknak? (Tulajdonomból, időmből?)

LELKITÜKÖT FIATALOKNAK I.

Mikor gyóntam utoljára? Milyen gyakran szoktam áldozni?

I. Mennyei atyámat mindennél jobban szeretem.
A hit: Ismerem-e hitünk tanítását? Járok hittanra? Utána nézek-e a felmerülő nehézségeknek? Figyelek-e Isten üzenetére? Szeretettel beszélek-e Istenről, vallásról?
Az imádság: Rendszeresen (napponta), szívesen és jól imádkozom-e? Részt veszek-e a közös imádságokban? Szoktam-e saját szavaimmal is imádkozni?
A szentmise: Szívesen és pontosan járok-e a vasárnapi szentmisére? Tevékeny-e részvételem? Szoktam-e áldozni? Tudatosan követem-e Jézust?
A bűnbánat: komolyan törekszem-e hibáim kijavítására? Tudom-e fegyelmezni magam? Egészséges-e az életmódom? Megbánom-e naponta a bűneimet? Hogyan tartom meg a bűnbánati napokat? Rendszeresen (1-2 havonként) gyónok-e? Van-e lelkivezetőm, akitől tanácsot kérhetek?

II. Szeretem embertársaimat, ahogy Jézus szeretett minket.
A család: Megbecsülöm-e szüleimet? Segítek-e nekik? Megbízhatnak-e bennem? Jó kapcsolatban vagyok-e velük?
Testvérek és társak: Jóindulatú, udvarias vagyok-e mindenkihez? Tudok-e megbocsátani? Okoztam-e kárt valakinek? Jóvá tettem-e? Vigyázok-e mások életére, becsületére, testi-lelki épségére, egészségére? Szereztem-e másoknak örömet? Megértő vagyok-e, törődöm-e mások bajával?
Jövendőbelim: Van-e bennem felelősségtudat? Nem éltem-e vissza mások bizalmával? Fegyelmezni tudom-e nemi ösztönöm? (Szemérmetlen érintés, csók, önkielégítés, stb.) Kerülöm-e a bűnre vezető alkalmakat? (TV, filmek, újságok, öltözködés, társaság, beszélgetések, stb).
A közösség: Becsülettel teljesítem-e a kötelességemet? Részt veszek-e a közösség életében? Fejlesztem-e a képességeimet? Vállalok-e közösségi munkát? Igazságos vagyok-e? Helyesen kezelem-e az anyagi javakat? Nem éltem-e vissza helyzetemmel? Megbízható vagyok-e? Igazmondó vagyok-e? Beilleszkedek-e a közösségbe? Elviselem-e az embereket, s én elviselhető vagyok-e?
Az Egyház: Milyen apostoli szolgálatokat vállalok? Elősegítem-e a keresztények közötti egyetértést? Segítek-e másokat a kegyelmi életben? Tanúságtevő keresztény vagyok-e?

Bánatima: Istenem szeretlek Téged, és ezért szívemből bánom, hogy sokszor nem Téged választottalak. Ígérem, hogy segítségeddel ezentúl a jóra törekszem, s a bűnt kerülöm.

LELKITÜKÖT FIATALOKNAK II.

1. „Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!”
Mi, ki miatt szorul háttérbe Isten hétköznapjaidban? Hiányosak ismereteid? Nem eléggé ismered, tudod, hogy Ő nagyon szeret téged? Tanulás, számítógép, TV, szórakozások is főbb helyen vannak? Szoktál naponta beszélgetni Vele? Olvasod, elmélkeded, éled az evangéliumot? Vallásos olvasmányaid is vannak? Jársz hittanra?

2. „Isten nevét hiába ne vedd!”
Hogy beszélsz? Istenről csak tisztelettel? Töltelékszónak sem használom nevét? Káromkodás?

3. „Az Úr napját szenteld meg!”
Minden vasárnap részt veszel a szentmisén? Nem is késel el? Szentáldozáshoz minden szentmisén járulsz? A perselybe is dobsz minden alkalommal? Rendszeresen (1-2 havonként) gyónsz? Szolgálatot is vállalsz (ministrálás, felolvasás, ének)? Amennyire lehet, hétköznapi munkát ugye nem végzel? Ünnepelsz, pihensz?
Az Egyház, plébániai közösségem életében tevékenyen részt veszek (programok, munkák)? A böjti napokat (pl. minden pénteket) komolyan veszem?

4. „Atyádat és anyádat tiszteld!”
Szüleim, nagyszüleim, tanáraim, főnökeim iránti tisztelet, szeretet, engedelmesség?
Testvére(i)mmel való kapcsolatom? Keresztszüleimmel való kapcsolatom?

5. „Ne ölj!”
Vigyázok magam és mások testi-lelki épségére? Szeretetlen beszéd, vitatkozás, veszekedés? Tudok, szoktam bocsánatot kérni? Hetvenszer hétszer is megbocsátani? Emberi kapcsolataimban működik a szeretet? Nem ölöm magam? Nikotin, ital, kábítószer, gyógyszerek? Étkezés rendben? Pihenés? Közlekedési szabályok betartása?

6. „Ne paráználkodj!”
A szexualitás helyén van életemben? Gondolataim, beszédem, cselekedeteim tiszták? TV, olvasmányok, internet… szemem? Az együtt járásunk is tiszta, „testmentes”? Saját testem sem játékszer – önkielégítés?

Csúnya, nyomdafestéket nem tűrő szövegek – Trágár beszéd, illetlen szavak?

7. „Ne lopj!”
Ami nem az enyém, az nem az enyém! Kis dolgokban is hűséges vagyok? A napot sem lopom? Kötelességteljesítés? Mulasztások? Lustaság? A rám bízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzem?

8. „Ne hazudj!”
Őszinteség, igazmondás? Pletykálkodás, rágalmazás, mások hibáinak kibeszélése? Mások becsületében nem tettem kárt? Mindig igazságos vagyok?

9. „Felebarátod házastársát ne kívánd!”
Hűség – már házasság előtt! Őrzöm magam annak a valakinek a számára, aki számára teremtve vagyok (a házasságig megőrzött szüzesség… érintetlenség!)? Együttélés sincs?

10. „Mások tulajdonát ne kívánd!”
Irigység? Önzés? Gyűjtési szenvedély? Szívesen adok, ajándékozok? Tudok együtt örülni másokkal? Tudok gratulálni mások sikereinek?

LELKITÜKÖR FELNŐTTEK SZÁMÁRA

1. Azért járulok-e a bűnbocsánat szentségéhez, mert őszintén vágyódom a megtisztulásra, Isten felé fordulásra, életem megújítására és Istennel való barátságom elmélyítésére, vagy talán a gyónást súlyos tehernek tekintem, amit csak nagyritkán veszek a vállamra? 2. Elfelejtettem-e, vagy szándékosan kihagytam-e súlyos bűnöket előző gyónásomban? 3. Elvégeztem-e a kiszabott elégtételt? Jóvátettem-e az esetleg okozott károkat? Igyekeztem-e tettekre váltani az evangéliumi élet megvalósítására irányuló jó elhatározásaimat?

I. Az Úr mondja: “Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből!” (Mt 22,37) 1. Úgy fordultam-e Isten felé, hogy tanításait hűségesen megtartom, és őt valóban mindennél jobban szeretem? Vagy talán inkább az ideigvaló javakkal törődtem? 2. Hiszek-e rendíthetetlenül Istenben, aki szent Fia által szólt hozzánk? Ragaszkodom-e szilárdan az Egyház tanításához? Törődöm-e a krisztusi életben való előrehaladásommal? Hallgatom-e Isten Igéjét a szentmisén, vagy mással foglalkozom (pl. olvasás, gyónás)? Kerülöm-e mindazt, ami a hitemet veszélyezteti? Megvallom-e bátran és félelem nélkül hitemet Istenben és az Egyházban? Szívesen tettem-e tanúságot magán- és nyilvános életemben arról, hogy keresztény vagyok, azaz hogy Krisztushoz tartozom? 3. Imádkoztam-e rendszeresen? Imádságom valóban Istennel való beszélgetés-e, vagy csak külső formaság? Felajánlottam-e Istennek munkámat, örömeimet, szenvedéseimet? Hozzá menekülök-e kísértések idején? 4. Tisztelettel és szeretettel ejtettem-e ki Isten nevét, vagy talán megsértettem káromkodással, hamis esküvel vagy nevének meggondolatlan emlegetésével? Nem voltam-e tiszteletlen Szűz Mária és a Szentek iránt? 5. Megszenteltem-e az Úr napját és az Egyház ünnepeit; részt vettem-e a Szentmisén tevékenyen a Szentírás, a Prédikáció meghallgatásával, énekléssel? 6. Vannak-e hamis Isteneim: vagyis van-e valami, amivel jobban törődöm, vagy amiben jobban bízom, mint Istenben? Ilyen hamis istenek pl. a pénzvágy, babonák, a szellemidézés, agykontroll stb.

II. Jézus mondja: “Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket!” (Jn 15,12) 1. Él-e bennem igazi szeretet embertársaim iránt, vagy a magam előnyére kihasználom testvéreimet, és olyasmit teszek nekik, amikről nem szívesen venném, ha nekem tennék? Adtam-e okot súlyos megbotránkoztatásra, azaz lelkük kárára szavaimmal és tetteimmel? 2. Vizsgáld meg, hogy türelmeddel és igaz szereteteddel családodban a többiek javára és örömére szolgáltál-e! A gyermekek kifejezésre juttatták-e tiszteletüket szüleik felé, és segítették-e őket, ha szellemiekben, anyagiakban rájuk szorultak? A szülők törődtek-e gyermekeik keresztény nevelésével, segítették-e őket jó példájukkal és szülői tekintélyükkel? A házastársak megőrizték-e az egymás iránti hűséget másokkal való találkozásaiban, szívükben és cselekedeteikben egyaránt? 3. Megosztom-e javaimat a nálamnál szegényebbekkel? Amennyiben tőlem telik, védem-e az elnyomottakat, támogatom-e a gyengéket, segítem-e a rászorulókat? Vagy talán inkább lenézem embertársaimat, különösebben a szegényeket, a nyomorultakat, az öregeket, hontalanokat és a más fajhoz vagy nemzethez tartozókat? 4. Életem tanúsítja-e, hogy emlékezem a bérmálásban kapott küldetésemre? Részt vettem-e az Egyház apostoli és karitatív tevékenységében? Részt veszek-e az egyházközségem életében aktívan? Van-e ott valamilyen szolgálatom? Tartozom-e valamilyen kisközösséghez? Osztozom-e az Egyház nagy gondjaiban, imádkozom-e ilyen célokért: pl. az Egyház egységéért, az evangélium terjedéséért, a béke megőrzéséért? 5. Törődöm-e annak az emberi közösségnek a javával és hasznával, amelyben élek, vagy csak a magamra van gondom? Teljesítem-e állampolgári kötelességeimet (szavazás, adó)? 6. Munkámban lelkiismeretes, szorgalmas, becsületes vagyok-e? Megadtam-e az igazságos bért a munkásnak és beosztottjaimnak? Ígéretemet, adott szavamat, vállalt kötelezettségeimet beváltottam-e? 7. Elöljáróim iránt engedelmességet és tiszteletet tanúsítottam-e? 8. Beosztásomat a mások javára használtam-e, a szolgálat szellemében? 9. Igazlelkű és hűséges voltam-e, vagy hazug szóval, rágalmazással, megszólással, vakmerő ítélettel és a rám bízott titkok elárulásával ártottam-e másoknak? 10. Mások életét, testi épségét, jó hírét és becsületét vagy egyéb javait sértettem-e? Okoztam-e nekik valami kárt? Szóval, vagy cselekedettel oka voltam-e terhességmegszakításnak? Gyűlöltem-e másokat? Elrontottam-e velük való viszonyomat veszekedéssel, ellenségeskedéssel, gyalázkodással, haraggal? Vétkes önzéssel elmulasztottam-e embertársaim ártatlansága mellett tanúskodni? 11. Megloptam-e mást? Kívántam-e valamit jogtalanul, rendetlen vággyal? Okoztam-e kárt másoknak? Visszaadtam-e másét, és az okozott kárt megtérítettem-e? 12. Ha jogtalanságot szenvedtem, kész voltam-e a kibékülésre? Krisztus iránti szeretetből kész voltam-e megbocsátani? Vagy gyűlöletet, bosszúvágyat táplálok magamban?

III. Krisztus Urunk azt mondja: “Aki parancsaimat elfogadja és megtartja, az szeret engem.” (Jn 14,21) 1. Mire van beállítva alapvetően az életem? Lelkesít-e az örök élet reménye? Van gondom arra, hogy előrehaladjak a jóban: imádság, Isten Igéjének olvasása és átelmélkedése által, a szentségek vételével és az áldozatok vállalásával? Kész voltam-e megfékezni rossz szokásaimat és szenvedélyeimet pl. az irigységet, mohóságot, és az élvezetvágyat? Kevélységből és büszkeségből nagynak tartottame magamat, és megvetettem-e másokat, kiválóbbnak tartva magamat náluknál? Ráerőszakoltam-e akaratomat másokra, miközben mások jogát és szabadságát semmibe vettem? 2. Hogyan kamatoztattam időmet, erőimet és mindazokat az ajándékokat, amelyeket Istentől kaptam? Henyéltem-e, lustálkodtam-e? Kellő időt szánok-e a munka mellett kikapcsolódásra. Keresztény felelősséggel használom a televíziót, internetet? Nem rabolja-e el időmet? Csak olyan programokat, honlapokat keresek-e fel, amelyek hitemet erősítik, tudásomat növelik, vagy akár a kikapcsolódásban segítenek? 3. Békével viseltem-e a megpróbáltatásokat, az élet terheit? Hogyan hordoztam testemben a szenvedést? Végeztem-e pénteken bűnbánati cselekedetet, megtartottam-e az Egyház parancsát a böjttel kapcsolatban? 4. Szemérmességben és tisztaságban megőriztem-e egész érzésvilágomat és testemet, mint a Szentlélek templomát? Megőriztem-e tisztaságomat, amely az Isten és emberek közötti hűséges szeretet jele, legfőképpen a szentségi házaséletben? Beszennyeztem-e testemet paráznasággal, szemérmetlenséggel, illetlen szavakkal és gondolatokkal, bűnös vágyakkal, illetlen szavakkal vagy cselekedetekkel? Kihívó viselkedésemmel bűnre ingereltem-e másokat? Folytattam-e a keresztény és az emberi tisztességgel ellenkező olvasmányokat vagy beszélgetéseket, néztem-e ilyen képeket, filmeket? Kerestem-e ilyen szórakozásokat? 5. Megvallottam-e hitemet? Félelemből vagy álszenteskedésből tettem-e valamit a lelkiismeretem ellen? 6. Egész életünkre vonatkozó kérdések: Járulok-e rendszeresen (évente legalább 4-6 alkalommal) szentgyónáshoz? Minden vasárnap szentáldozáshoz járulok-e? Bérmálkoztam-e? Házasságomat templomban kötöttem-e? Vagy igyekeztem-e rendezni?

Lelkitükör felnőttek, különösen házastársak részére: Hogyan szeretjük Istent? A hit: Ismerem-e hitünk tanítását? Utána nézek-e a felmerülő nehézségeknek? Figyelek-e Isten üzenetére? Olvasom-e naponta a Szentírást? Szeretettel beszélek-e Istenről, vallásról, egyházamról? Megbeszélem-e családommal a vasárnapi prédikációt? Az imádság: Rendszeresen, szívesen és jól imádkozom-e? Részt veszek-e közös imádságokban? Szoktam-e saját szavaimmal is imádkozni? Rendszeresen imádkozom-e együtt a családommal? A szentmise: szívesen és pontosan járok-e szentmisére? Együtt megyek-e szentmisére a családommal? Tevékeny-e a részvételem? Szoktam-e áldozni? Tudatosan követem-e Jézust? Segítségére vagyok-e másoknak, hogy részt tudjanak venni a vasárnapi szentmisén? A bűnbánat: Komolyan törekszem-e hibáim kijavítására? Tudom-e fegyelmezni magamat, szavaimat, indulataimat? Egészséges-e az életmódom, mértékletes vagyok-e? Megbánom-e naponta a bűneimet? Meg tudok-e bocsátani másoknak Jézus kedvéért? Hogyan tartom meg a bűnbánati napokat? Rendszeresen gyónok-e? Van-e lelkivezetőm akitől tanácsot kérhetek? Hogyan szeretjük embertársainkat? Házastársamat: Szeretem-e úgy, mint régen? Teszek-e érte minden nap valamit? Figyelmes vagyok-e, kimutatom-e szeretetemet? Észreveszem-e, megdicsérem-e kedveskedését? Érdekel-e munkája, napi gondja, baja? Megbízom-e benne, őszinte vagyok-e hozzá? Segítek-e neki mindenben? Nem vagyok-e önző, aki csak a saját örömét, kényelmét keresi? Van-e időnk egymás számára? Meg tudunk-e beszélni mindent? Elviselem-e hibáit, nem panaszkodom-e rá mások előtt? Kedves vagyok-e rokonaihoz, régi ismerőseihez, munkatársaihoz? Ügyelek-e a külsőmre otthon is? Szívesen vagyok-e otthon? Törekszem-e arra, hogy házastársam jól érezze magát mellettem? Gyermekeink: Vállalok-e értük áldozatot még a kényelmem árán is? Következetes vagyok-e a nevelésben? Egyetértek-e házastársammal ezekben a kérdésekben? Jó példát adok-e nekik? Foglalkozom-e velük, őszinte vagyok-e hozzájuk, és ők bizalommal fordulnak-e hozzám? Komolyan veszem-e vallásos nevelésüket? Törődöm-e azzal, mit olvasnak, kivel barátkoznak, mivel töltik az idejüket? Szeretettel fegyelmezem-e őket? Otthonunk: Törődöm-e otthonommal? Családom tagjai jól érzik-e magukat otthon? Szívesen látom-e a vendégeket? Milyen vagyok a közös étkezések alkalmával? Vannak-e közös programjaink, részt veszek-e bennük? Szüleink: Sajátoménak tekintem-e házastársam szüleit? Megbecsülöm-e szüleinket? Segítek-e nekik? Jó kapcsolatban vagyok-e velük? Nem akarom-e kihasználni őket? Elnéző vagyok-e gyengeségeikkel szemben? Barátok, ismerősök: Jóindulatú, udvarias vagyok-e mindenkihez? Tudok-e megbocsátani? Okoztam-e kárt valakinek? Jóvá tettem-e? Vigyázok-e mások életére, becsületére, testi- lelki egészségére? Hogyan viselkedem és bánok nőkkel, férfiakkal? Szereztem-e másoknak örömet? Szoktam-e másoknak segíteni? Megértő vagyok-e, törődöm-e mások bajával? A közösség: Becsülettel teljesítem-e kötelességeimet? Képezem-e magam? A közösség életéből kiveszem-e a részem? Vállalok-e társadalmi munkát? Igazságos vagyok-e? Helyesen kezelem-e az anyagi javakat? Nem éltem-e vissza helyzetemmel? Megbízható, igazmondó vagyok-e? Elviselem-e az embereket, én elviselhető vagyok-e? Az Egyház: Részt veszek-e a keresztény közösség életében? Milyen apostoli szolgálatot vállalok? Segítek-e másokat a kegyelmi életben? Tanúságtevő keresztény ember vagyoke?

NYUGDÍJASOK LELKITÜKRE

Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
– Isten van első helyen életemben?
– Elhiszem-e, hogy Isten még most is új kalandra, feladatra hívhat?
– Letörök, elkenődök? Hiszek?
– Elég derűs vagyok? Isten szeretetét sugárzom?
– Nyitott vagyok-e Isten akaratára?
– Más istened ne legyen!
– Ott tudom-e hagyni régi, vagy rossz szokásaim (“így szoktuk”)?
– Van-e “bálványom”, helytelen ragaszkodás – pl. unoka (majomszeretet), TV?
– Fordítok-e elég időt imádságra (másokért is)? – Reggeli ima, napközben gondolok Rá, Vele élek… esti lelkiismeret vizsgálat?
– Olvasom-e a Bibliát és más vallásos könyveket?
– Vallásos műsorokat hallgatok?

Isten nevét hiába ne vedd!
– “Jaj Istenem!” – Fölöslegesen használom Isten nevét sóhajtozásaimban?
– A szenteket helyesen tisztelem (nem imádom, nem helyezem Isten, Jézus elé)? Pl. a templomba bemenet elsőként Jézust köszöntöm?
– Csúnya, illetlen, nem szalonképes (nyomdafestéket nem tűrő) beszéd?

Az Úr napját szenteld meg!
– Vasárnap ünnepelek?
– Ünneplőbe öltözöm? Otthon is ünnepi terítés?
– Szentmisén részt veszek? Időben megyek, vagy kések? Beszélgetés, zacskócsörgetés ugye nincs?
– Magányosok, betegek látogatása jelen van napjaimban?
– Gyermekeimmel milyen a kapcsolatom? Imádkozom értük?
– Érdeklődöm sorsuk felől (nem tolakodva)?
– Ugye felnőttként kezelem őket (már nem akarok diktálni, utasítani, beleszólni életükbe, házasságukba)?
– Gyermekem házastársát elfogadom, látom értékeit?
– Szívesen segítek nekik (pl. gyerekvigyázás)?
– Unokáimat szüleik szándéka szerint nevelem (nem ellenük)?

Ne ölj!
– Vigyázok magam és mások testi-lelki épségére!
– Étkezés (nassolás), pihenés a helyén van, arányos?
– Mozgás, séta?
– Gyógyszereket nem szedek össze-vissza?
– Figyelmes vagyok a közlekedésben: lámpáknál, úttesten?
– Haragosom nincs? Tudok megbocsátani, nem felhánytorgatni a régi sérelmeket, bűnöket?
– Türelem a vásárlásnál, a közlekedésben?
– Másoktól elvárom, hogy türelmesek legyenek hozzám, én pedig nem tudok viszont…
– Szitkozódás, átkozódás?
– “Szálka-gerenda”? Van helyes önkritikám?
– Elfogadom a kritikát, a segítő figyelmeztetést? Alázatosság?
– Hiúság? Mindent én tudok jobban (ügyes, okos)?
– Nem halni készülök, az életet választom (a keresztet is vállalva)?

Ne paráználkodj!
– Gondolattal? Szóval (beszédem)? Cselekedettel (magammal se!)? TV, újságok?
– Fiataloknak az evangélium, az Egyház tanítása szerinti, vagy világias tanácsokat adok (fiú-lány kapcsolat, házasság, családtervezés)?
– Érvényes egyházi házasságban élsz (volt templomi esküvő)?

Ne lopj!
– Helyes időbeosztás?
– Mások idejét nem lopom? Sokat beszélek (telefon), terhelem a másikat?
– Alkudozás a munkavégzésben, hanyagság (“Majd”)?
– Közömbösség, “nem érdekel”?

Ne hazudj!
– Őszinteség? Nem szépítem a dolgokat?
– Megszólás? Mások hibáinak kibeszélése? Pl. fiatalok hibáinak felnagyítása, kibeszélése?
– Rágalmazás, pletykálkodás?

Házastársi hűség
– Megőriztem-e a házastársi hűséget? Ápoltam-e, konkrétan kifejeztem-e szeretetem házastársam felé?
– “Őt el nem hagyom, semmiféle bajban…” – Segítem, ápolom, időskori gyengeségeit elfogadom? Számíthat rám?
– Sok elvárás (zaklatás) a házastárs felé, feladatokkal elhalmozva?

Irigység
– Bánt, hogy engem nem dicsérnek meg (bezzeg a másikat!)?
– Tudok örülni mások sikereinek, eredményeinek, elismertségének?
– Szívesen adok, osztogatom javaim, vagy helytelenül gyűjtök (“majd jó lesz még”), helytelen ragaszkodások….?

Egyéb: Lezártam a múltat? Fiatalkori bűneim is lerendeztem, meggyóntam (pl. szexualitás, családtervezés, abortusz, házastársi hűség, gyereknevelés, mulasztásaim: Istennel és embertársaimmal kapcsolatosan, stb.)?